Sajtóközlemény

Budapest, 2009. december 1.
2009.12.01
2010.01.27

E-GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉST,
ÉS EZT TÁMOGATÓ JOGI KÖRNYEZETET KÉRÜNK!
Magyarország az e-gazdaság, és ezen belül az elektronikus kereskedelem területén komoly lemaradásban van, nem csupán az Európai Unió átlagához, hanem a környező országokhoz viszonyítva is. A fejlődésnek gátját sokáig a jogi szabályozás jelentette, mivel az elektronikus kereskedelmi tevékenység végzését működési engedélyhez és valódi bolt üzemeltetéséhez kötötték korábban. 2008. márciusára azonban elhárult a jogi akadály, és ezzel megnyílt a lehetőség az elektronikus kereskedelem fejlődése előtt.

A növekedés azonban úgy látszik eddig tarthatott, mivel 2009. nyarától kezdődően olyan jogalkotási és ehhez kapcsolódó hatósági jogértelmezési folyamat indult meg, amelynek következtében az elektronikus kereskedelmet ismét a jogbizonytalanság jellemzi. A jogalkotásról szóló törvény előírásainak megkerülésével, az érintettekkel történő előzetes szakmai egyeztetés nélkül elfogadott jogszabályok ugyanis újabb akadályt jelentenek az on line kereskedők számára.

Egy 2009. szeptember 29.-én elfogadott, és két nap múlva, október 1.-én már hatályba is léptetett kormányrendelet értelmében elektronikus kereskedelemi tevékenységet ismét csak bejelentés után végezhetünk. Ez eddig talán rendben is lenne, a jogalkotó azonban arról már elfelejtkezett rendelkezni, hogy vajon mi tévő legyen a már jogszerűen működő szolgáltató, aki web boltját abban a másfél éves időszakban nyitotta meg, amikor már nem és még nem vonatkozott rá nyilvántartásba vételi kötelezettség. A rendelet nem állapít meg semmilyen határidőt arra, hogy a már működő kereskedőknek mennyi időn belül kellene eleget tenniük e kötelezettségüknek, viszont nem kevés bírsággal szankcionálja a bejelentést elmulasztókat. Megjegyezzük, hogy a rendelet olyan csendben lett a hatályos jogunk része, hogy jelenleg még nem csak a kereskedők, de úgy fest, hogy az ellenőrző hatóság sem fedezte fel a létét, így egyelőre még nem tudunk számon kérésről.

Ugyanez a kormányrendelet bizonyos áruk, így köztük a dohánytermékek forgalmazását egyik napról a másikra csak üzletben engedélyezi. Üzlet alatt pedig egyértelműen a fizikai falakkal körülhatárolt helyiséget kell értenünk. A jogszabály ugyanis nem ismeri az elektronikus üzlet fogalmát. És ismét nem gondolkodott el senki sem azon, hogy vajon mi lesz azokkal, akik nem kevés anyagi ráfordítással komoly web áruházakat hoztak létre, fő céljuk esetleg éppen dohány termékek on line értékesítése volt, amit eddig jogszerűen megtehettek. Október 1.-től számolhatnak komoly összegű büntetéssel, ha nem hagynak fel az immár jogellenessé vált értékesítéssel. És az ő kárukat vajon ki fogja megtéríteni?

Hasonló, át nem gondolt rendelkezést találunk a reklám szabályozás körében is. Jó példa erre, amikor a sajtótermék első borítólapjának külső oldalát egyformán kezelik a honlap nyitó oldalával, és megtiltják ott az alkoholos termékek reklámját. A reklám fogalmába pedig bele kell érteni azt is, ha valamely on line élelmiszer, vagy netán bor áruház a nála megvásárolható alkoholos termék képét és árát közzéteszi. Gondoltak-e vajon a jogalkotók arra, hogy egy web boltnak már része a nyitó oldal is, figyelembe vették-e az elektronikus kereskedelem sajátosságait, tekintettel voltak-e arra, hogy egy elektronikus bolt a valódi üzlethez hasonlóan működik a virtuális térben, ahova a felhasználók nem véletlenül, hanem céltudatosan lépnek be? Vajon miért lenne reklám, és miért nem az árukínálat része, ha a kereskedő azt saját boltjában kínálja? Még ha éppen a bejáratnál is?

Azt reméltük, hogy 2009.-ben, amikor a válságból történő kilábalás egyik húzó ereje az információs társadalom és ezen belül az elektronikus kereskedelem növekedése lehet, amikorra már az internet használat a társadalom többségének természetessé vált, a jogalkotás is figyelemmel van a virtuális tér sajátosságaira. Úgy tűnik, mégis csalódnunk kellett.

Ezért a Fair Business Minősítő Testület kezdeményezi, hogy

haladéktalanul módosítsák a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendeletet, és hozzák annak rendelkezéseit összhangba az elektronikus piaci szereplőkkel egyeztetve, jogszerű érdekeiket figyelembe véve

tekintsék át a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló 2008. évi XLVIII. törvénynek az online hirdetésekre vonatkozó rendelkezéseit, és az elektronikus kereskedelemre tekintettel az ésszerűség követelményeinek megfelelően módosítsák azokat;

a Kormány az érintett érdekvédelmi szervek bevonásával kezdje meg az elektronikus kereskedelemre vonatkozó jogi szabályozás átfogó felülvizsgálatát, és hajtson végre egy deregulációs programot annak érdekében, hogy egyértelmű, nyomon követhető, átlátható és betartható az európai normáknak megfelelő jogi környezet támogassa a magyarországi elektronikus kereskedelem fejlődését.


Fair Business Minősítő Testület
nevében

Dr. Mayer Erika
Dr. Mlinarics József
További információ: Dr. Mayer Erika (+36/309-318-089)





normál szövegméret
nagy szövegméret